MÁSODIK HÉT
Az ügyintézés mellett komolyabban elkezdődött a munka is. Kaptam néhány megválaszolandó e-mailt, amihez alaposan bele kellett merülni az itteni adatbázisokba, kikérdezni embereket stb. Kiderült, hogy a munkavállaláshoz és a bankszámla rendes használatához is számos további, elég komplex akadályt kell megugrani. Például meg kell kérni az adóhivataltól az igazolást, hogy milyen kulccsal adózom. Illetve itt nem kulcs van, hanem úgynevezett "tax credit", ami élethelyzettől függően mindenkinél más és más lehet – pl. házaspárokra, nyugdíjasokra, egyedülálló szülőkre, vakokra, halászokra (!) – más-más adókönnyítés vonatkozik. Ezt a 12A formanyomtatványon kell bejelenteni, amit meg is kaptam a HR osztálytól, okosan kitöltöttem, és másnap reggel bevittem az adóhivatalba.
Onnan viszont elhajtottak, mondván, hogy csak online benyújtott kérésekkel foglalkoznak. Ehhez viszont MyGov ID-re van szükség. Utóbbi egy általános online azonosító, amivel minden állami ügyintézést bonyolítani lehet. Ilyenem már van is, csak még nincs teljes mértékben verifikálva, mert ahhoz az kell, hogy legyen egy (szintén külön verifikált) ír telefonszámom, PPS számom és Public Service Card-om. A PPS szám már megvan, a PSC hamarosan érkezik, akkor foglalkozzunk a telefonszámmal. Bementem egy mobilboltba, ahol első szóra adtak egy feltöltős SIM kártyát. Minden 28 napban kell rátölteni a számlámra 20 eurót, és korlátlan adatforgalom jár mellé (60 GB-ig, az azért elég combos). Azért tetszett ez a társaság, mert nem bonyolítják túl; konkrétan ez az egy csomag van feltöltős mobilhasználathoz. Ja, az ír SMS-ek is ingyenesek vele. Hálistennek kiderült, hogy a "kétlyukú" teló nincsen belakatolva a t-mobile-hoz, így a másik SIM slotba be lehetett tenni ezt a kártyát. Tehát a magyar számom továbbra is él, ha valaki telefonon keresne :)
A telefonszám verifikálása pedig azt jelenti, hogy be kellett menni abba az irodába, ahol a PPSN számot is kaptam, ott a néni a rutinkérdések után – hány kalapácsujja van a nagynénikédnek, mi volt a gyerekkori cipőméreted, ki írta az Ulysses-t – küldött egy smst a telómra egy kóddal, és azt be kellett pötyögnöm egy billentyűzeten. Ennyike! Most már tényleg csak az a kártya kell, és minden sínen lesz.
Ma és hétfőn megnézek egy-egy lakást, a mai inkább csak tapasztalatszerzés céljából – kívülről se tűnik nagyon vonzónak –, de a hétfői elég komoly... Majd beszámolok a fejleményekről. Mindenesetre elég kemény, hogy milyen gyér a kínálat, és milyen nagy a kereslet. Mindenki, akivel beszélgetek erről, másképp magyarázza. A villanyszerelő srác például, aki a szálláson egy új sütőlapot szerelt be, azt mondta, hogy sokan várnak a kiadással októberig, hogy nehogy diákok vegyék ki a lakásokat. Köszike, én mit csináljak októberig? A titkárnőnk pedig azt javasolta, hogy adjak fel egy hirdetést a Galway Advertiser-ben (erről az újságról még lesz külön szó), így azok, akik nem akarnák meghirdetni a lakásukat, de egy decens kutatót befogadnának, talán maguk jelentkeznek majd...
A legnépszerűbb sétáló-, embernéző- és punnyadóhely a városban a Spanish Arch, egy 1584-ben épített erődítmény utolsó megmaradt darabkája. (A spanyolokhoz valójában semmi köze.) A Galway-t érő kalóz- és angoltámadások mellett szegény erődnek az a szökőár tett be végleg, ami az 1755-ös lisszaboni földrengés nyomán támadt. Lisszabon légvonalban 1618 kilométerre van Galwaytől, el tudjátok képzelni, hogy micsoda pusztítás lehetett szegény portugáloknál, ha a cunami még itt is lerombolta az erődöt...
Egész pontosan nem is a Spanish Arch, hanem a mellette lévő mólók, és a Corrib folyó gátjának két szárnya melletti kis fűvel beültetett szigetkék azok, ahova a nép kijár, ez látható a képen. A Spanish Arch a háttal ülő fekete pulcsis lánytól balra van. A kép jobb szélén ülő srácok pedig épp egy hatos rekesz sört fogyasztanak. Bár Írországban elvileg minden köztéri alkoholfogyasztás tiltott, egy kis kulturált sörözésért vagy ciderezésért nem szólnak. Ja, és alig van szemét elszórva, mindenki összepakol maga után.
Mára ennyike, mindjárt indulnom kell lakásnézőbe, este meg moziba megyek. Puszi!
Onnan viszont elhajtottak, mondván, hogy csak online benyújtott kérésekkel foglalkoznak. Ehhez viszont MyGov ID-re van szükség. Utóbbi egy általános online azonosító, amivel minden állami ügyintézést bonyolítani lehet. Ilyenem már van is, csak még nincs teljes mértékben verifikálva, mert ahhoz az kell, hogy legyen egy (szintén külön verifikált) ír telefonszámom, PPS számom és Public Service Card-om. A PPS szám már megvan, a PSC hamarosan érkezik, akkor foglalkozzunk a telefonszámmal. Bementem egy mobilboltba, ahol első szóra adtak egy feltöltős SIM kártyát. Minden 28 napban kell rátölteni a számlámra 20 eurót, és korlátlan adatforgalom jár mellé (60 GB-ig, az azért elég combos). Azért tetszett ez a társaság, mert nem bonyolítják túl; konkrétan ez az egy csomag van feltöltős mobilhasználathoz. Ja, az ír SMS-ek is ingyenesek vele. Hálistennek kiderült, hogy a "kétlyukú" teló nincsen belakatolva a t-mobile-hoz, így a másik SIM slotba be lehetett tenni ezt a kártyát. Tehát a magyar számom továbbra is él, ha valaki telefonon keresne :)
A telefonszám verifikálása pedig azt jelenti, hogy be kellett menni abba az irodába, ahol a PPSN számot is kaptam, ott a néni a rutinkérdések után – hány kalapácsujja van a nagynénikédnek, mi volt a gyerekkori cipőméreted, ki írta az Ulysses-t – küldött egy smst a telómra egy kóddal, és azt be kellett pötyögnöm egy billentyűzeten. Ennyike! Most már tényleg csak az a kártya kell, és minden sínen lesz.
Ma és hétfőn megnézek egy-egy lakást, a mai inkább csak tapasztalatszerzés céljából – kívülről se tűnik nagyon vonzónak –, de a hétfői elég komoly... Majd beszámolok a fejleményekről. Mindenesetre elég kemény, hogy milyen gyér a kínálat, és milyen nagy a kereslet. Mindenki, akivel beszélgetek erről, másképp magyarázza. A villanyszerelő srác például, aki a szálláson egy új sütőlapot szerelt be, azt mondta, hogy sokan várnak a kiadással októberig, hogy nehogy diákok vegyék ki a lakásokat. Köszike, én mit csináljak októberig? A titkárnőnk pedig azt javasolta, hogy adjak fel egy hirdetést a Galway Advertiser-ben (erről az újságról még lesz külön szó), így azok, akik nem akarnák meghirdetni a lakásukat, de egy decens kutatót befogadnának, talán maguk jelentkeznek majd...
A legnépszerűbb sétáló-, embernéző- és punnyadóhely a városban a Spanish Arch, egy 1584-ben épített erődítmény utolsó megmaradt darabkája. (A spanyolokhoz valójában semmi köze.) A Galway-t érő kalóz- és angoltámadások mellett szegény erődnek az a szökőár tett be végleg, ami az 1755-ös lisszaboni földrengés nyomán támadt. Lisszabon légvonalban 1618 kilométerre van Galwaytől, el tudjátok képzelni, hogy micsoda pusztítás lehetett szegény portugáloknál, ha a cunami még itt is lerombolta az erődöt...
Egész pontosan nem is a Spanish Arch, hanem a mellette lévő mólók, és a Corrib folyó gátjának két szárnya melletti kis fűvel beültetett szigetkék azok, ahova a nép kijár, ez látható a képen. A Spanish Arch a háttal ülő fekete pulcsis lánytól balra van. A kép jobb szélén ülő srácok pedig épp egy hatos rekesz sört fogyasztanak. Bár Írországban elvileg minden köztéri alkoholfogyasztás tiltott, egy kis kulturált sörözésért vagy ciderezésért nem szólnak. Ja, és alig van szemét elszórva, mindenki összepakol maga után.
Mára ennyike, mindjárt indulnom kell lakásnézőbe, este meg moziba megyek. Puszi!
 |
| Spanish Arch |
Megjegyzések
Megjegyzés küldése